Az aroma, ezen belül is az illóolajok gyógyászati felhasználását már az ókori kultúrák óta ismerjük. Elsősorban testápolás céljára, illatosításra, testfestésre vagy vallási szertartások során alkalmazták őket.  Ünnepeik alkalmával a vallási szertartások alatt füstölőket és illatos gyantájú fákat égettek. Egyiptomban a halottak mumifikálásakor a testet illóolajokkal kenték be baktériumölő és konzerváló hatásuk miatt, cédrussal és mirhával

A tavasz nem csak a természet számára, hanem nekünk is a megújulás időszaka, amikor a télen felhalmozódott méreganyagoktól megtisztíthatjuk szervezetünket. A téli mínuszokat a legtöbben tartalékoló üzemmódban vészeljük át, sokkal kevesebbet fogyasztunk friss gyümölcsökből, zöldségekből, inkább a magasabb fűtőértékkel rendelkező nehéz ételeket választjuk. A tavaszi fáradtság is ennek következtében jön létre, testünk ellenálló képessége legyengül,

Az Illóolajak a kozmetikumokban I. cikkünkben részleteztük, hogy bár természetes, növényi eredetű anyagokról van szó, mégis óvatosan kell bánni velük, hiszen allergén komponenseket is tartalmazhatnak, melyek a kontaktallergiás reakciók (csalánkiütés, ekcéma) egyik fő kiváltója lehet. Amennyiben saját magunk készítünk illóolajakat is tartalmazó kozmetikumokat a következőre kell kiemelt figyelmet fordítanunk:   Az illóolajak igen gyúlékony vegyületek,

A fűszerek általában növényekből nyert anyagok, melyek erős aromájú hatóanyagait használhatjuk fel az ételek ízesítéséhez, tartósításához. Általában igen kevés mennyiségben szükséges őket az ételhez adnunk, az íz és az illat megőrzése, módosítása céljából. Fűszerként a növény különböző részeit használhatjuk fel: gyökerét (gyömbér), kérgét (fahéj), levelét (bazsalikom), termését (ánizs), virágát (szegfűszeg) vagy magját (mustár). A fűszereket